Sokan talán nem is tudják, de Charles Darwin felfedezőútjai során rég kipusztult állatok fosszíliáit is gyűjtötte - többek között ő bukkant rá azon lények csontjaira, melyeket jómaga a Földön valaha élt legfurább teremtményeknek nevezett, és amiket a tudomány dél-amerikai őspatások gyűjtőnéven ismer. Ebbe a rendszertanilag nehezen besorolható csoportba összesen 280 különböző faj tartozott. Egyik legismertebb képviselőjük a Macrauchenia (lásd a képen), amely leginkább egy púp nélküli tevére emlékeztethet bennünket, ám a növényevő egy, leginkább a tapírokéhoz hasonló ormánnyal is rendelkezett. Az ugyancsak vegetáriánus, nagyméretű Toxodon feje a vízilovakéra, teste pedig az orrszarvúakéra hasonlított. Nem csoda, ha a paleontológusokat évszázadok óta foglalkoztatták a velük kapcsolatban felmerülő kérdések. Melyik csoporttal állnak közeli rokonságban? Honnan és mikor kerültek a dél-amerikai földrészre? És egyáltalán, közös ősön osztoznak-e?

Frido Welker és munkatársai (University of York) egy nem mindennapi kutatással válaszolták meg a kérdéseket. A fentebb említett tényezőkből kifolyólag az alaktani jellegzetességeket figyelembe vevő tanulmányok kézzelfogható eredmények nélkül zárultak, s hasonló sorsra jutottak a különféle DNS-vizsgálatok is. A nemrég megemlített kutatók egy új megközelítési módszernek köszönhetően oldották meg az évszázados rejtélyt: ebben a csontok kollagéntartalma volt segítségükre. A kollagén a DNS-sel szemben sokkal jobban átvészeli a szélsőséges körülményeket, ráadásul sokkal többet nyerhetnek ki belőle a szakértők. Munkájuk során összesen negyvennyolc, Toxodon-tól és Macrauchenia-tól vett mintát vettek górcső alá.

Mint kiderült, a dél-amerikai őspatások a páratlanujjú patásokhoz (Perissodactyla) állnak a legközelebb, így azok a lovak, az orrszarvúak és a tapírok távoli rokonainak tekinthetők. Eredetükre ugyancsak fény derült - őseik Észak-Amerikából vándoroltak át körülbelül 60 millió évvel ezelőtt, nem sokkal (ezt most vegyük relatívan) azután, hogy a gigantikus kataklizma véget vetett a dinoszauruszok uralmának. A dél-amerikai őspatások utolsó képviselői a pleisztocén ideje alatt, mintegy 11.700 éve lakták Földünket.

Forrás: iflscience.com

Illusztráció: Eloy Manzanero Criado