Őslénykutatók egy csapata a portugáliai Algarve-régió területén végzett ásatásokat, amikor rábukkantak az állatok csontjaira mintegy 30-40 centiméteres mélységben. Az esetről készült tanulmány a Journal of Vertebrate Paleontology hasábjain kapott helyett, és a felfedezés híre alig pár órán belül bejárta a virtuális média világát. A Metoposaurus algarvensis (a figyelmesebb olvasók észrevehették, hogy a kétéltű faji megnevezését a lelőhely után kapta) a triászban, körülbelül 220-230 millió évvel ezelőtt élt a területen. Miután a szakértők szemügyre vették a fosszíliákat, megdöbbentek az ősállat méretein.

Dr. Richard Butler, a University of Birmingham munkatársa így nyilatkozott az üggyel kapcsolatban: "A ma is megfigyelhető kétéltűek zöme kisméretű és az emberekre nézve teljesen ártalmatlan teremtmények, de ezek a triászban élt fenevadak különösen veszélyessé tették a vidék vizeit." A Metoposaurus algarvensis teljesen kifejlett példányai több mint két méteres óriások voltak, alattuk a mérleg akár száz kilogrammot is mutathatott. Az egyetem egy másik kollégája, Dr. Steve Brusatte a következőket fűzte a dologhoz: "A nemrég felfedezett őslény mintha csak egy horrorfilmből lépett volna elénk. Akkorára nőtt meg, mint egy kisebb autó, állkapcsaiban több száz éles fog sorakozott, szokatlanul nagy és lapos feje pedig úgy nézett ki felülnézetből, mint egy vécéülőke." Ha a mára már kihalt húsevő értené az előbb elhangzottakat, nem biztos, hogy a legutolsó hasonlatot pozitívan értékelné.

A paleontológusok meg vannak győződve afelől, hogy a Metoposaurus algarvensis életmódja a krokodilokéhoz volt leginkább hasonló. Azok a dinoszauruszok és emlősök, amelyek szomjukat oltani jöttek a környék tavaihoz, könnyen az óriás ragadozó gyomrában végezhették, ha nem voltak elég figyelmesek. Eddig mindössze egy négy négyzetméteres területet sikerült feltárni, ahonnan több egyed megkövesedett maradványait ásták ki - tíz koponya és több száz, kisebb-nagyobb csont került elő az egykori tómederből. A hozzáértők úgy vélik, hogy az idő múlásával a Metoposaurus algarvensis-ek otthona fokozatosan eltűnt: az utolsó mentsvárként szolgáló iszap is kiszáradt végül, amely a szalamandrákra emlékeztető őslények végső nyughelyévé vált.

A birminghami tudósok remélik, hogy a közeljövőben újabb kövületek kerülnek majd elő a területről. A metoposzauruszok - melyek egyaránt előfordultak a mai Afrika, India, Észak-Amerika és Európa egyes régióiban - a triász végén, hozzávetőlegesen 201 millió éve pusztultak ki leszármazottak nélkül.

Forrás: Birmingham Mail

Illusztráció: Joana Bruno/University of Edinburgh