2015. március 29.-én kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az óránkat. És ez miért jó? Vagy miért nem? Hiszen nem csak előnyei vannak az átállításnak, hanem hátrányai is, amiről lehet, hogy csak kevesen tudnak vagy legalábbis nem veszik figyelembe a jeleket.

 "Az idő pénz" - szokták mondani, és talán ez volt az egyik ok, amiért évente kétszer kell az óránkat átállítani. Hiszen tudjuk, hogy elsősorban az energiagazdálkodás miatt vezették be, mert ha kevesebbet vagyunk otthon, kevesebb áramot fogyasztunk. De a mai felgyorsult és gépiesített világban ez a feltevés már nem nagyon állja meg a helyét. Gondoljunk csak a légkondicionálóra a munkahelyeken, vagy akár otthon is. Azt viszont ne felejtsük el, hogy a nyári időszámítás kezdete után meghosszabbodnak a nappalok, ezáltal kevesebb időt töltünk a négy fal között (kivéve persze munka közben, vagy iskolában), jobb lesz a közérzetünk, és talán még többet is mosolygunk. És már igazából ezért megéri átállítani az óránkat. De ha ez ilyen tök jó, akkor mitől lehet rossz?

 Hát igen! Megint egy újabb szólással kell éljek, mégpedig: "Minden jóban van valami rossz!" A nyári időszámítás kezdetén nemcsak a karóra, a templom óra, a telefonon levő óra - és még hosszan sorolhatnám - állítódik át, hanem a bennünk ketyegő biológiai óra is. És ez nem egy könnyű és zökkenőmentes szakasza életünknek. Persze vannak olyanok, akik ebből semmit nem vesznek észre, és ők a szerencsések, de vannak olyanok is, és itt most elsősorban a gyerekekre, az idősekre, és a betegekre gondolok, akiket megvisel ez az átállás. Ez nemcsak a nyári időszámítás kezdetén van így, ugyanúgy jelentkezik az őszi átállásnál is. Gyakoribb tünetek az alvászavar, fáradtság, koncentráló képesség mérséklődése, depresszió, stb. Ezek a tünetek szerencsére néhány nap alatt megszűnnek, de addig is nagyobb a szívinfarktus veszélye.

 Óraátállítás ide vagy oda, örüljünk, hogy hamarosan nyakunkon a nyár, lehet menni nyaralni, strandolni, jó nagyokat kirándulni a családdal, vagy párunkkal.