Sokan csodálkozhatnak azon, hogy mégis miféle cikk lehet ez, hiszen már szinte mindent tudunk a pandákról és azok életéről. Az igazság viszont az, hogy a velük kapcsolatos ismereteink a mai napig hiányosak - épp ezért volt hatalmas jelentősége annak a projektnek, melynek fejévé Dr. Vanessa Hull (Center for Systems Integration and Sustainability, Michigan State University) vált. Az esetről készült tanulmány a Journal of Mammalogy keretein belül jelent meg.

A Hull vezette csoport összesen öt pandát engedett vissza a természetbe. A kis csapat három felnőtt nőstényt (Pan Pan, Mei Mei és Zhong Zhong), egy fiatal nőstényt (Long Long), valamint egy teljesen kifejlett hím egyedet (Chuan Chuan) számlált. Az állatok nyakára egy speciális öv került, amelyekbe GPS-jeladót is építettek, hogy követni tudják a mozgásukat (az efféle módszerek alkalmazását sokáig tiltotta a kínai kormány). A megfigyelések összesen két évig, 2010-től 2012-ig tartottak, az események színhelyéül a délkelet-kínai Wolong Természetvédelmi Területet választották. "Hatalmas lehetőség volt ez a tudomány számára." - meséli Dr. Jindang Zhang, az egyetem munkatársa. "Mintha csak egy nyitott ablakon át fürkésztük volna a pandák titokzatos életét."

Az óriás pandák (tudományos nevükön: Ailuropus melanoleucus) viselkedését természetes környezetükben megfigyelni az utóbbi évekig szinte lehetetlen volt. Éppen ezért sokáig úgy gondolták, hogy az állatok az év zömében, a párzási időszakot leszámítva (ami március közepétől májusig tart) magánosan élnek. Erre a megállapításra cáfolt rá Hull-ék tanulmánya, mivel mint kiderült, a nőstények és a hímek az előbb említett perióduson kívül is gyakran keresik fel egymás társaságát. Chuan Chuan, Mei Mei és Long Long heteken át egy kisebb csoportot alkotva járták a környéket.

A ragadozók közé sorolt emlősök táplálkozási szokásairól is többet tudhattunk meg. A pandák ébren töltött idejük legnagyobb részét (ami akár 16 órát is jelenthet) evéssel töltik. Mint azt sokan tudhatják, legfőbb táplálékukul a bambusz szolgál, ám nem vetik meg a kisebb emlősök és a halak húsát sem, emellett rokonaikhoz hasonlóan a méhkaptárakat is szívesen fosztogatják, szükség esetén pedig a dögök elfogyasztásától sem riadnak vissza. Territóriumukat úgy jelölik ki, hogy illatmirigyeiket a fák kérgéhez dörzsölik. A megfigyelések során a szakértők azt tapasztalták, hogy egy-egy egyed összesen húsz vagy harminc kisebb területet sajátít ki magának. "Ha elfogy az élelem az adott helyen, a pandák egyszerűen egy másik felé veszik az irányt." - nyilatkozta Dr. Hull. Arra ugyancsak fény derült, hogy ezeket az elhagyott területeket a pandák bizonyos időközönként, legalább egy fél év elteltével újra felkeresik, az eleség és új társak reményében.

A pandák csak hat éves koruktól kezdenek párzani, a nőstények pedig mindössze két-háromévente ellenek. Többek között ez a lassú szaporodási ütem az oka annak, hogy a mai napig a veszélyeztetett állatok közé soroljuk őket. Bár egy korai felmérés úgy jósolta, hogy vadon élő állományuk már a 2000-es évek elejére kipusztulhat, ez szerencsére nem következett be.

Forrás: Sci-News.com

Fotó: Bassam Hammoudeh