Több, mint hatvan év telt el a világ legmagasabb csúcsának meghódítása óta / 1953/ és máig a Mount Everestre több, mint 4 ezer ember jutott fel. De, ami még ennél is impresszionálóbb, ezek az emberek a hulladékok tonnáit hagyták fenn, ami a híres hegyet a világ legmagasabb fekvő hulladék gyűjtőjévé tette.

A nepáli hatóságok szigorú szankciót alkalmaznak a higénia fenntartásának érdekében.

Ebben az évben azonban bekerült egy csepp, amelytől kicsordult a pohár. Nepál annyira feldühödött az alpinisták magatartásán, hogy úgy döntött, ezt a helyzetet nem tűri tovább. Márciustól májusig minden évben kb. 300 alpinista érkezik, hogy a sherpák segítségével megmássza az Everest jeges ösvényeit. Ám higiéniai szolgáltatások hiányában a szabadban végzik el szükségleteit. A nepáli hatóságoknak elegük van abból, hogy nekik kell összeszedetniük a hulladékokat, ezért szigorú szankciót alkalmaznak, amivel meg akarják győzni az alpinistákat, hogy hozzák azokat le visszatérőben az alapbázisra.

A szabály 4 ezer dollárig terjedő büntetést helyez kilátásba az expedíciók tagjainak, ha nem hoznak le magukkal fejenként legalább 8 kg hulladékot, beleértve a szerveseket is. Az ellenőrzések szigorúak lesznek, ígérik a turizmus funkcionáriusai.

A Nepal Mountaineering Association egyenesen arról beszél, hogy az emberi ürülék sokkal nagyobb problémát jelent, mint az oxigénpalackok, a sátormaradványok, törött hágcsók, dobozok, mivel épségben megmaradnak a jégben egész télen és felszínre kerülnek a következő idényben, amikor a jég elolvad. A maradványok, amelyek alaposan felhalmozódtak évtizedek alatt, kellemetlen szagot árasztanak és kezdenek problémává válni azoknak az egészségére, akik a jég táplálta folyók vízét isszák.

Nehéz megbecsülni, mennyi ürülék maradt megfagyva a hó alatt. Az Eco-Everest tisztogató expedíció, amelyet Dawn Steven sherpa vezet, 2008 óta minden évben kb. 15 ezer kg hulladékot gyűjt össze. 2012-ben a nepáli művészek egy szenszibilizáló kampány keretében művészi szobrokat alkottak 1,5 tonnányi everesti hulladékból.