Európa, modern, digitális társadalmunk, sőt az egész világ számtalan újítást köszönhet ennek a Magyarországnál alig nagyobb államnak és rég letűnt lakóinak. Itt született meg az a civilizáció és rendszer, amelyet mai napig követünk, táplálkozunk belőle.

A kultúra több mint kétezer ötszáz évvel ezelőtt hatalmas fejlődésnek indult a Peloponnészoszi félszigeten és környékén, amelyet a görögök elődei a iónok, dórok és mükénéiek (és egyéb népcsoportok) népesítettek be. Különböző, független városállamok alakult ki, különböző hagyományokkal, kultúrával, művészettel. Ennek széttagoltságnak köszönhetően, állandóan háborúban álltak egymással és nem tudtak kialakítani egységes egész államot. Kivételt képez a Nagy Sándor birodalma, amely az akkor ismert világ 80%-át foglalta magába.

A széttagoltságnak viszont nem csak hátulütői voltak. Nem volt egy egységes, diktatórikus rendszer, amely gátat szabhatott volna az eszméknek és újításoknak. Csodálatos épületek születtek ebben az időben, amit mai napig példaként veszünk mind strukturális, mind esztétikai szempontból. Például az ókori világ második legmagasabb épületét is görög kezek emelték, Alexandria városában. A 104 méter magas Pharosz, a világítótornyok őse a mai irodaházak magasságába emelkedett, daruk és vasbeton használata nélkül. A reneszánsz is a hellén kultúrához nyúlt vissza, mint stabil alap, mint követendő példa. Maga Michelangelo is a Laokon csoport varázsa alatt határozta el, hogy szobrász lesz.

Azonban az ógörög civilizáció legnagyobb találmányai nem kövekből épültek. A gondolkodás, addig soha nem látott fejlődése és szabadsága nagyszerű szellemi produktumok, eszmék megszületéséhez vezetett. Itt alakult ki a matematika, a filozófia és politika, csak hogy néhány tudományágat megemlítve a sok közül, olyan formában, ahogy ma is ismerjük. A demokrácia is ebben a kis térségben lett először bevezetve, mint vezető politikai rendszer. Az államforma, amely ma a domináns vezetési forma a világon.

A sport terén is úttörőnek számít a hellén kultúra. Hagyományaiban elképesztő, gondolhatunk itt az ókori olimpiákra, amelyet négyévente rendeztek meg, folyamatosan, majdnem ezer évig.

Még a Római birodalom előtt, amely szintén sokban támaszkodott a görögök kultúrájára, a már említett Nagy Sándor hódításai során, ezeket az eszméket hirdette és népszerűsítette birodalmában.

Így lehet az, hogy alig találhatunk olyan szegmensét modern életünknek, ami ne kapcsolódna kicsit is, az ógörög civilizációhoz. Évezredek múltán pedig, még mindig létezik Görögország.

Most viszont egészen más a helyzet a poliszok utódállamában. Az ország gazdasági mélypontra került, a bankok tőke nélkül maradtak egyik napról a másikra. A virágzó, turisztikailag előnyös helyzetben lévő üdülőből, az Európai Unió leggyengébb láncszemévé vált. Görögország többször is kapott haladékot tartozásai visszafizetésére, több segélycsomagot biztosított már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. A csődtől jelenleg 50 milliárd euró mentheti meg. Ez eszméletlen nagy összeg önmagában is, azt figyelembe véve, hogy a görög bankok személyenként maximum 10 eurót adnak ki, így egyenesen csillagászati. Természetesen ezt nem egyszerre szükséges megtéríteni, de még ebben az esetben is nagyon nehezen kivitelezhető.

Holnap, azaz 2015. Július 5.-én pedig a görög állampolgárok népszavazás által dönthetik el, maradnak uniós tagok, vagy pedig kiválva próbálják meg túlélni a pénzügyi szükségállapotot. Egyes források szerint már drahmát is elkezdtek nyomtatni már, utalva a kiválás bekövetkezésére. Bizonyos hírforrások pedig arról beszélnek, hogy a drahma nyomásához szükséges klisék eltűntek és egy új pénznemet vezetnek majd be, a szakadás esetén.

A lakosság nagy része pedig arról beszél, bárhogy lesz is, a népnek sem így, sem úgy nem lesz jobb. Ha pedig Görögország ténylegesen kiválik az Unióból, avval egész Európa is veszthet, evvel a precedens nélküli művelettel. Ha mást nem is, akkor azt az államot, amely megalapozta kultúránkat, egyetemes tudásunkat és civilizációnkat. Lesz-e még görög felirat az eurós bankjegyeken?