A piramis szó hallatán haj­lamosak vagyunk rögtön az egyiptomi piramisokra asszociálni, holott Földünk számos pontján, több ország­ban találunk kisebb-nagyobb méretű, többféle formájú, alakú, olyan piramisokat, melyeknek keletkezése, kora, funkciója és jellege merőben eltér egymás­tól, ugyanakkor legalább annyi hasonlóság köti őket össze. A világ hét csodájának egyikeként fennmaradt egyiptomi pirami­sok mellett megtekinthetünk ilyen múltbéli, ókori csodákat Mexikóban, Kínában, Peru­ban, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Guatemalában, Olaszországban, de állítólag már Magyarországon, sőt az Antarktiszon is előkerültek ilyenek. A piramiskultusz máig megunhatatlan kérdéseivel, fejtegetéseivel és legendáival, mitikus történeteivel átszőtt építészeti stílusai ma is számos kalandort, tudóst, régészt és turistát vonzanak. Ezeket az ősi, kultikus, vallási, spirituális, temetkezési és szent helyként funkcionáló építészeti csodákat azonban sokan olyan letűnt, múltbéli civilizációkkal hozzák szoros kapcsolatba, melyek egykoron Földünkön meg­határozó birodalmai és fejlett társadalmai voltak. A krími őslakosság is nagyon fejlett lehetett, akár csak földalatti létesítményeik. Egyébként a világszerte regisztrált megannyi piramis döntő többsége szárazföldön, a talaj felett díszeleg.

Ám vannak víz alatti remek­művek is, mint például a híres tengeri piramisok Japán partjai mellett. A jelen esetben vizsgált ősi, kultikus építmény azonban speciális módon a föld alatt fekszik. Meghökkentően sok­színű felfedezés, méghozzá több szempontból is. Olaszországban csakugyan léteznek földalatti piramisok, ám ezek korban még csak nem is mérhetők össze a jelenlegi felfedezéssel. Olasz­országot kivéve máshol nincs ilyen földalatti gúla, s bár sokan a csodájára járnak, annyira azért mégsem túl látványos, mint az egyiptomi remekművek.

Egy ukrán tudós felfedezte a legrégebbi piramist a világon. Igen érdekes, hogy a legszebb sarkában az országnak, a Krím-félszigeten találták, és azt mondják, hogy a jura időszakra tehető a piramis építésének az ideje (tehát 200-145 millió évvel ezelőtti). Az ICTV csa­torna arról számolt be, hogy egy véletlen folytán akadtak rá egy teszt során, amikor vizet kerestek alternatív módszerek­kel. A tudós Vitaly Gokh fedezte fel a földalatti objektumot, és kiderült, hogy a hatalmas piramis 45 méter magas és 72 méter hosszú. Gokh azt mond­ta, a piramis a dinoszauruszok korában épült: csonka teteje van, mint a maja piramisoknak, de a megjelenése inkább olyan, mint az egyiptomiaké. A bel­seje üreges, és egy ismeretlen lény múmiáját temették alá. ,A múmiának kis teste van, és 1,3-1,4 méter magas, továbbá koronát visel.” Ez az egyedülálló építmény a legrégebbi a maga fajtájából a világon, állítja a kutató. Továbbra sem ismert, ki építette a piramist, így va­lószínűleg még sokáig fogják keresni erre a kérdésre a választ, annál is inkább, mivel további számos kérdés megválaszolat­lan maradt. Egyébként erősen gyanítható, hogy még nem fedeztek fel a régészek minden piramist, hiszen rengeteg olyan feltérképezetlen „szűz” terület található szerte a bolygónkon, ahol érdemes körülnézni ilyen szempontból. Kies vidékek, megközelíthetetlen pontok és érintetlen erdőségek rejthetnek még ezernyi csodát, köztük akár piramisokat is.

Forrás: hihetetlen / S.G.