Szabadon áramolva az Euròpai Uniò munkaerőpiacán közel 3 éve élek Angliában. 

Az angol nyelvtudàsom hagy mėg maga után szèp számmal kìvánnivalòt, van mėg mit tanulnom. Történik ez annak ellenére velem, hogy amiòta itt élek mindennap foglalkozom a nyelvvel. Naponta 3 òràt utazom, a tàskàmban mintegy tùlélő csomagként mindig megtalàlható egy angol nyelvkönyv, vagy egy szòtàr, vagy a fejhallgatóm hozzà az elmaradhatatlan tablettel rajta mindenfèle hanganyaggal. Mostanàban angol nyelvű, kisebb lèlegzetvètelű könyvek olvasàsàval is pròbálkozom. Utoljàra a Forrest Gump volt a szellemi tàplàlèk. Mindennap elolvasom a fontosabb napi híreket a Metrò ùjsàgban is. Ràérő időmben egyszer-egyszer filmet is nèzek angolul.

Ezek utàn nem lehet mondani, hogy csak ùgy vàrom a megvilàgosodàst ezen a nyelvterületen, de az a fránya àttörès mèg mindig vàrat magàra....

Vannak azèrt biztatò jelek a fejlődèsemet illetően, pèldàul màr nem kell a hàtamat mutogatni a boltban, ha csirkehàtat akarok venni. A munkatàrsaim, akik britek azt mondtàk ùgy beszèlek (màr vagy mèg?!..) angolul, mint Yoda a Csillagok Hàborùjàbòl.

Az a tapasztalatom, hogy az a tudàs ragad meg legjobban, amit a sajàt kàromon vagyok kènytelen megtanulni. Ìgy tanultam meg pèldàul, hogy egyàltalàn nem mindegy, hogy ha enyhe ingerūltsèggel a hangomban azt kèrdezem-e meg a mellettem ūlő szipogòtòl, hogy "Do you have a tissue?!" vagy ""Do you need a tissue?!".... Mièrt? Mert ha "have"-t hasznàlok mindenki nekem akar zsebkendőt adni , mèg az is aki megàllàs nèlkūl szivja az orràt mellettem. Ezek utàn mèg haragudni sem lehet rà persze. Tapasztalatbòl mondom.

Ha már tapasztalat. Ezt a szót is a saját bőrömön, káromon voltam kénytelen megtanulni életem első angol állásinterjùján. Sikeresen tùljutottam az első kérdések megválaszolásán, hogy hívnak, hol lakom, mióta lakom Londonban, milyen munkát keresek.... És akkor jött az emlékezetes kérdés :van tapasztalata? Mire én : "Oh, sorry, could you repeat it, please" (Megismételné, kérem?).... A hangsor nem változott, îgy a megoldáshoz sem vitt közelebb.... "Do you have experience?"...... Ūresben kattogott az agyam az "experience"hallatán!... Nem csengett ismeretlenül a szò, de nem jutott eszembe a magyar megfelelője. Ha az lett volna a feladat, hogy írjam le mit kérdeztektőlem nem okozott volna problémát, na de így?! Mivel nem èrtettem meg a kérdést, így megvàlaszolni sem tudtam : Igen, 22 éves közigazgatási tapasztalattal, két diplomával hotel takarìtòi állást keresek. Kell-e mondanom, hogy nem kaptam munkát.

A legfontosabb ūgyekben viszonylag jòl megėrtetem már magamat a környezetemmel, de már a környezetemtől kapott válasz reakciòk sokszor kòdolva vannak számomra. Amikor beszèl hozzám valaki az nagyjábòl ahhoz hasonlíthatò, mint amikor feliratos filmet nèz az ember. Hallom a hangsort ès hozzá megjelenik a szöveg a "kèp" aljàn amit én ezek után lefordítok magyar nyelvre.  A zavar mindig akkor ès azzal kezdődik, ha nem jelenik meg a szöveg...

A gyerekeim suliban már jò ideje nem fordìtanak le semmit, elmondàsuk szerint ők már angolul gondolkodnak. Amikor ilyeneket hallok tőlük mindig eszembe jut Janikovszky Évátòl a "Kire ütött ez a gyerek?" című könyv. 

Jobban írok ès olvasok angolul, mint beszèlek ezèrt ha a munkahelyemen azt làtjàk rajtam, hogy nem jelent meg a "szöveg", akkor gyorsan leírjàk nekem, de arra is volt màr pèlda, hogy a bàbeli zűrzavarban a google tett rendet, mert a google mindenki baràtja.

Az történt, hogy a munkahelyen èpp a papír hajtogatò, èlező gèppel ismerkedtem. Sikerrel åtverekedtem magam màr az angol nyelvű gèpkönyvön, egyre biztosabban nyomkodtam a gèp èrintőkèpernyős vezèrlőpultjàt is, de a hajtàs (The folder) ès a hajtàsèl (The crease) kèszìtès munkafolyamatbeli kūlönbsège csak nem akart összeållni a fejemben...Mert hogy is van az, hogy minden hajtàsnak van èle, de nem minden èlnek van hajtàsa?!.....Problèmåm nèmikėpp hasonlatos volt a minden bogàr rovar, de nem minden rovar bogàr okossàgra (vagy fordítva?!..)

Az egyik munkatàrsam azt vette a fejèbe, hogy megèrteti velem a különbséget, így az elmúlt néhány napban már nem először ràmutat a hajtàsèlre ès azt mondja angolul: "Look, this is a "RÅNC". You can see? (Nèzd, ez egy rànc .Làtod?) Kèrdezem tőle nèmi meglepődèssel a hangomban, hogy te beszèlsz magyarul? Mire ő : nem, de a google a barátom, megnèztem neked, hogy mondjàk ezt a te orszàgodban.

Nem àrultam el neki, hogy a "baràtja" kissè fèlreinformàlta, mert a rànc a mi orszàgunkban màst jelent. Példának okáért itt van például a homlokom, amire ha akkor vetne egy pillantást amikor a gép körül próbálok ügyeskedni, na azt nevezzük mi otthon ráncnak. Probléma megoldó képességem igen, humorérzékem viszont nem hagyott cserben, igy munkatársam segítőkèszsègėre tekintettel a kirobanni kèszülő nevetèsemet nem kis erőfeszítések árán tudtam csak visszatartani.

A nyelvtanulás egy szèp és hatalmas kihìvás az életben, főleg ha lét a tét. Csak lassan lehet a hegyoldalon felfelé haladni. 3 éve élek itt, nyelvi kifejező készségem a 3 évesek tudásszintje körülinek mondhatò. Ùgy érzem a dac korszakomat élem, mert nem adom fel!

l don't give up! Do you have any questions?