1945. május 8-án ért véget a II. világháború kontinensünkön, a világtörténelem mind ezidáig-szerencsére- legtöbb halálos áldozatát követelő mészárlása. Csupán becsléseink vannak, hogy hány millió ember vesztette életét  6 év leforgása alatt, de nagyjából 50 millió(!) áldozatról tudunk, amibe bele kell érteni a frontokon elhunytak mellett a koncentrációs táborok, a járványok, a légitámadások miatt odaveszett embereket is. Mi is történt pontosan ezeken a napokon 70 évvel ezelőtt?

A náci Németország vezére, Adolf Hitler április 30-án lett öngyilkos, míg május 2-án feladták a küzdelmeket a berlini német erők. Ezt követően előbb május 7-én a franciaországi Reims-ben, míg másnap Berlinben aláírta a német szárazföld, haditengerészet és a légiparancsnokság vezetője a fegyverletételi okmányt, melyben Németország feltétel nélkül megadta magát a szövetségeseknek. A berlini aláírás egy karlshorsti műszaki iskolában zajlott le. A németek részéről  Von Friedeburg flottatengernagy, Keitel a szárazföldi erők vezértábornagya, és Stumpff  a légierő vezérezredese volt kénytelen nevét az okmányra odavésni. Nézzük mit is tartalmazott ez a dokumentum!

Az említett három vezető kötelezettséget vállalt arra, hogy mindenhol, minden német csapat, földön, vízen, levegőben leteszi a fegyvert a nyugati hatalmak és a Szovjetunió előtt. A katonák kötelesek voltak fegyvereiket átadni a szövetségeseknek, és tilos volt megrongálniuk vagy megsemmisíteniük hajóikat, repülőgépeiket. A parancsnoklás joga átszállt a Vörös Hadsereg főparancsokságára és a szövetséges erők főparancsnokára,akik erőszakkal is érvényt szerezhettek utasításaiknak, ha a német csapatok nem engedelmeskedtek volna. Az okmány biztosítékául szolgált, hogy bár német nyelven is elkészült, csak az orosz és az angol verzió volt a hiteles példány. A Vörös Hadsereg részéről Zsukov marsall, míg a szövetségesek részéről Tedder légimarsall írta alá a német kapitulációt tartalmazó okmányt.

Maga az aláírás közép-európai idő szerint 23 óra 1 perckor történt meg. Azonban a Szovjetunióban ekkor már éjfél múlt egy perccel, így Oroszországban és a többi szovjet tagállamban, de még Szerbiában is május 9.-e lett a Győzelem Napja. Emellett ténylegesen az európai hadszíntéren csak május 9-én fejeződtek be a küzdelmek, Prága és egész Csehszlovákia ugyanis ekkor szabadult fel, bár az itt harcoló német erők csak 12-én tették le a fegyvert, míg az akkori Jugoszláviában csak 14-én. Mindezek ellenére Európa május 8-án, a teljes német kapitulációt magába foglaló okmány aláírásának napján ünnepli a Győzelem Napját, amit angolul Victory Daynak ( V-Nap-nak) neveztek el.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy csak Európában értek véget a harcok, Japán számára az igazi megpróbáltatások még csak ezután kezdődtek, amik végül az augusztusi atombomba támadással fejeződtek be. Végül csak  két adat arra vonatkozóan, hogy miért is nagy jelentőségű ez a nap, ami lezárta az esztelen öldöklést: a II. világháborúban 72 állam vett részt, és csak Európában 260 milliárd(!) dollárra rúgott a pusztítások értéke. Ha ebbe belegondolunk, joggal ünnepelhetjük ezt a napot, még akkor is, ha hazánk a vesztesek oldalán fejezte be a háborút.

Forrás:mult-kor.hu