Tegnap közlekedtem. Szoktam. Most éppen az M2 autópálya nevet viselő, gyorsforgalmi útnak csúfolt, közútként funkcionáló aszfaltcsíkon óhajtottam volna koptatni a drága pénzért vásárolt nyárigumikat. Miután fizetem a mindenféle adókat az autó után natúrban és a benzin vételárába építve és miután megvettem a matricát, amely feljogosít engem, hogy az én adómból (is) épített útszakaszt használjam, szinte a magaménak éreztem a lehetőséget. Úgy hittem, miután az autóm vásárlásakor befizettem egy jókora összeget a közösbe regisztrációs-adó formájában (amit az Unió egyébiránt jogtalannak ítélt, de azóta is szedik szorgosan), befizettem a mindenféle egyéb adókat, illetékeket, fizetem az üzemenyag árára rakódó mifenéket, megfizetem a nyárigumi árában (és a téligumi árában) a 27 százalékos ÁFA-t, meg minden francot, ami csak az aktuális kormánynak eszébe tud jutni - joggal várhatom el, hogy legalább közlekedni tudjak.

Fenefrászt! Nemoda Edgar! Reggeli órán eszelős torlódás. Morfondírozok, miközben gyök kettővel araszolok a sorban. Biztosan baleset. Remélem, nem sérült meg senki.

Tábla az út szélén: mindjárt útszűkület. Ezek szerint útépítés. Helyes, elég pocsék az aszfalt minősége, van mit javítani rajta. Sebességkorlátozás 80 - 60 - 40 km/h. Miután már jó ideje 20 km/h a sor haladási tempója, nem kell vészfékezni. Hirtelen a sáv lezárva, irány a dunakeszi benzinkút, mint kötelező haladási irány.

Útfenntartó (vagy micsoda) autók, narancsruhás valakik, NAV-os autók, rendőrautók, polgárőrök. Minimum 25-30 egyenruhás figura, rengeteg hivatali járgány. Jajmivan? Megszökött valami főterrorista és itt keresik?

Szó sincs róla! Egyszerű szigorkodás van. Erődemonstrálás, némi kamuellenőrzéssel takargatva. Nézik a szervek, van-e énnekem matricám. A végig bekamerázott M2-esen. Ahol 10 kilométerenként szokott lenni egy narancsszínű furgon, amiből nézik, hogy van-e nekem matricám. Ott áll soktucat marcona halálkomoly pofával, hoztak pisztolyt is és most szívatnak engem, meg azt a néhányezer embert, aki szeretne eljutni A-ból B-be.

Aranydrága Pintér Sándor! Komolyan nincs jobb dolguk ezeknek a közalkalmazottaknak? Ez nagyon-nagyon kell a nemzethnek, hogy ott bohóckodjanak tömegével? Tessék már mondani, hol van ez a sok deli legény, amikor kirabolnak valakit, esetleg meglopnak? Amikor betörnek egy lakásba? Amikor ellopják, vagy feltörik az autómat? Hogy létezik az, hogy mindenhová jut sok szép egyenruhás, csak oda nem, ahová kellene?

Egyébként nem csak az egyik irányban ment ám a népszívatás, mert a másikban is. A Budapest felé araszoló oldal duplán örülhetett, mert a vánszor-beterel benzinkút-marconán bebámul-agresszív pofával hadonász-húzzálkifelé paraszt, mer van maroklőfegyverem és megbírságollakon túl ott még egymásnak is ütközött vagy hat autó. Biztosan örömükben, hogy ennyire vigyáz rájuk az éber izé.

Azt meg kimondott örömmel jelentem: visszafelé - délután öt körül - még tartott az országos. Odafelé elkéstem, visszafelé meg szintén. 

Mindezt az utolsó fillérig az én pénzemből!

Kösz, srácok! 


Turka... 

Műköröm... 

Rémálmodás...