A Dr. Alfred Galik vezette archeológusok (University of Veterinary Medicine, Bécs) egy nem mindennapi helyen találták meg az állat teljes csontvázát: egy nagy szemétlerakó közelében, Tulln városának környékén. Kezdetben azt hitték, hogy egy ló vagy egy ökör maradványait rejti a föld, ám az ásatás közben hamar kiderült, hogy a kutatókat egy tevével hozta össze a sors. Tevecsontok már a jelen esetet megelőzően is kerültek elő a kontinensről (többek között Szerbiából és Belgiumból, leginkább a Római Birodalom fennállásának idejéből), de hiánytalan leletekkel - pláne olyanokkal, amelyek közép-európai országból származnak - csak nagyon ritkán lehet találkozni.

Az osztrák régészek több analízist is végeztek, melyek végén kiderült, hogy a tullni teve egy hibrid volt. Ez a tény az olvasóknak biztos újdonságnak számít majd, ám ez a tudósok körében már régóta ismert jelenségként ismert. A tevefajok keresztezése az időszámításunk előtti I. évezredben gyökerezik, és minden valószínűség szerint az asszíroktól eredeztethető. Cikkünk főhősének anyja egy dromedár (Camelus dromedarius), apja pedig egy kétpúpú teve (Camelus bactrianus) volt. Az ilyen úton világra jött utódok kiváló harci állatoknak számítottak, hiszen tulajdonságaik jócskán felülmúlták a szülők képességeit. Bár a púpos patások egyébként sem az aprócska jószágok közé tartoznak, a hibridek még náluk is nagyobbra nőttek, kitartóak, emellett gazdáiknak sokkal könnyebb volt irányítani őket. Az irániak manapság is pároztatják egymással a különböző tevefajokat, bár az ő céljaik jóval békésebbek az elődökéhez képest. Az úgynevezett kurt-narok (dromedár nőstény X kétpúpú teve hím) és kez-narok (kétpúpú teve anya X dromedár apa) több tejet adnak, a bundájukból készült ruhák pedig még inkább megóvják viselőjüket az esti hidegtől.

A lelet korának meghatározásában a csontváz mellől előkerült tárgyi emlékek nyújtottak segítséget. Egy XIV. Lajos korából származó pénzérme (egy Rechenpfenning), valamint egy, az Apotheke zur Goldenen Krone patikájában vásárolt gyógyszeres üveg (egy Theriacum-palack) alapján sikerült a datálás. A teve a XVII. században, 1628 és 1665 között (a török-Habsburg háborúk korában) élt. A katonák szükség esetén nem vetették meg a harci hátasok húsát sem, ám a tullni csontváz teljesen ép és sértetlen volt. Az archeológus kollégák nem tartják kizártnak, hogy a nagy termetű növényevőt értékes portékaként kezelték, s az egy csere tárgyát képezte.

Forrás: sci-news.com

illusztráció: Total War - Rome II