Életem mindennapjait azért osztom meg veletek , hogy lássátok a sclerosis multiplex szörnyű kiszámíthatatlan egy betegség ,de nagyon sok tévhit övezi. Nem feltétlenül következik a tolószék, rosszabb esetben a halál. Bár volt idő mikor inkább haltam volna meg , gondoltam, minthogy szenvedjek.Utólag már persze megérte harcolni ! De, hogy eddig eljussak hosszú utat tettem meg,ami nem volt egy leányálom.

A   sclerosis multiplex krónikus , a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége,melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő ,úgynevezett myelin. Döntően fiatal felnőtt korban jelentkezik, az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet. Az SM autoimmun betegség , vagyis az immunrendszer a saját idegrendszer sejtjei ellen fordul. A betegség folyamán az idegrendszer állandó gyulladásban van. Ezer arcú kornak is nevezik. Máig tisztázatlan kérdések és rejtély veszi körül. Magyarországon mintegy 7-8000 a betegek száma, leginkább fiatal nőket érint. A betegség progressziója egyénenként változó nincs két egyforma eset.

Négy kategória különíthető el :

Relapszáló-remittáló szklerózis multiplex (RRSM) : A leggyakoribb formája a betegek 65-80 %-a tartozik ebbe a csoportba. A betegeknek lehetnek relapszusaik amelyek után többnyire részben ,vagy egészében helyre áll az eredeti állapot.

Primer progresszív szklerózis multiplex (PPSM) : A betegek 10-15 %-nál figyelhető meg. A betegség lassan indul,folyamatos rosszabbodás jellemzi.Ami egy idő után szünetelhet , máskor hónapokon vagy éveken keresztül folytatódhat.

Másodlagos progresszív szklerózis multiplex (SPSM) : Betegeknek lehetek időnként relapszusaik de tüneteik egy része tartósan megmarad, remisszió nélkül. A betegség későbbi fázisaiban az állapot egyre kifejezettebbé válik.

Pogresszív-relapszáló szklerózis multiplex (PRSM) : A legritkább forma,a betegek mindössze 5 %-a sorolható ide. A PRSM betegeknél a diagnózist követően egyenletes romlás, rosszabbodás figyelhető meg. Lehetnek emellett relapszusaik is, amelyek után az eredeti állapot gyakran nem áll vissza.

Láthatjátok ,hogy nagyon szerte ágazó és sokszínű betegségről van szó. Személy szerint én az első csoportot (RRSM) erősítem. Bízom benne ez így is marad. 30 éves fiatal nő voltam mikor diagnosztizálták nálam a betegséget .Bizony már 4 éve. Mire tiszta fény derült állapotom mivoltára, addigra félig lebénultan feküdtem nagyszüleimnél,mint egy darab fa. Semmi másra nem vágytam csak meghalni. Tudom durva ezt így kijelenteni, de mit szépítsem. Először a leghőbb vágyam az volt, csak annyira legyek jól még ebben az életben, hogy egyedül kitudjak menni a kertkapuig meg vissza. Nem sikerült napról napra rosszabbul lettem, kilátástalanná vált minden. Jött a hónapokig tartó iszonyatos fejfájás,mikor már annyira fáj a fejed a nap 24 órájában, hogy hánysz a fájdalomtól mellette zsibbadsz, szédülsz, nem tudsz járni, jóformán beszélni sem. Fogat  mosni csak egy álom vagy írni mert a motorikus mozdulataim eltűntek. Egy nagy kupac szerencsétlenség voltam kolonc mindenki nyakán. Kiszolgáltatott voltam, mivel magamat ellátni nem tudtam, így nagyszüleimnél laktam hosszú hónapokon át . Mama mosta a hajamat, tanított újra egyenesen járni gondomat viselte. Nővérem hordott orvostól-orvosig. Minden tehetőt kipróbáltunk ami módunkban állt sőt még többet is. Jobb nem lett. Utáltam sőt gyűlöltem magamat, hogy ide jutottam. Pár hónappal korábban még egy egészséges (legalábbis azt gondoltam ) fiatal nő  voltam tele álmokkal, vágyakkal, tervekkel most meg itt fekszem tehetetlenül. Az élet jól elbánt velem , nem értettem MIÉRT ?

Végre aztán fény derült a betegségemre, attól a naptól felgyorsul minden. Az utolsó MRI felvétel után vissza fektettek a neurológiára , vettek agyvízet, tisztázódott a helyzet .Pár hétig bent voltam a kórházba, minden nap órákon keresztül folyatták belém a szteoridot, ami lassan elkezdte levenni a gyulladást az agyamról. Lelkemet testemet a földbe tiporta a Démon addigra. Olyan mélységre lökött , hogy a mai napig mászom vissza...........