Hogyan lehet kikerülni a kátyút? Nos, általában egy biztos manőverrel jobbra vagy balra megoldható a dolog, de mi van akkor, ha nem csak egy, hanem több tucatnyi mélyedésről van szó? Kárpátalján már-már közbeszéd, de inkább köznevetség tárgya az út, melyről szólva a negatív jelzők csak úgy záporoznak a beszélgetők szájából. A poénkodás el is menne, ha nem az átlagember pénztárcájának rovására történne. Mert ki issza meg a levét a minősíthetetlen útviszonyoknak? Természetesen a minimálbérrel rendelkező polgár, aki fizetése felét vagy egészét, de akár többszörösét is ráköltheti autószervizre.

A kárpátaljai falvakat összekötő utakon gödör gödör hátán, s kikerülni lehetetlenség, hacsak nem növeszt az autó szárnyakat. A sofőr minden huppanónál sóhajt egy nagyot vagy imádkozik, mert nem tudja, hogy a járműve sérülés nélkül el tud jutni-e A-ból B-be. Vannak helyek, ahová elmenni képtelenség, mert az útburkolat annyira szakadozott, hogy veszélyes kaland lenne keresztül haladni rajta. A mélyedések erőset ütnek az autón, elsősorban a járórészen. A kerék, a csapágy mostanság keresett alkatrész az boltokban. Nem is meglepő, hisz napi szinten szorulnak alkatrészvásárlásra a sofőrök. S autómárkától függően költekezhet ki az, aki oly bátor, hogy nap, mint nap elindul munkába vagy ügyes-bajos dolgai intézésére. Ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogyan juthatott Kárpátalja idáig! Sokan visszasírják a régmúlt időket s a földutakat mondván, még az is jobb volt, mint ami most van. A föld ugyan kényelmetlen és poros, de jobban kíméli a járművet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak a személygépkocsik, de az autóbuszok, sőt a kamionok is megsínylik a méltatlan körülményeket, vagyis sok áldozata van az áldatlan útviszonyoknak.

Többen megkérdezik: idén elmarad az úttömködés? Szemmel láthatóan igen. Már a tavalyi évfolyamán is látni lehetett, hogy nem lesz „útcsinálás”, mert nincs pénz az államkasszában. Vagy ha van, akkor nem oda érkezik meg a pénz, ahová kellene. Nos, ilyen helyzetben csak imádkozni lehet a Teremtőhöz, hogy épségben vészeljék át az autósok és autóik ezt a – remélhetőleg – ideiglenes állapotot! A gazdasági krízisben amúgy is nehezek a mindennapok, ezért jó lenne, ha eggyel kevesebb gonddal kellene küzdeni. A hírportálok egyre több olyan falusi kezdeményezésről számolnak be, melyek a lakosság elégedetlenségét tükrözve a probléma sajátságos megoldását mutatják be. Korábban Nagypalád lakóig fogtak össze, míg újabban a beregszászi járásban is nagy az aktivitás, már ami a kátyúk önhatalmú betömését illetii. Az emberek megelégelve a „becsapódásokat”, apró kőtörmelékkel töltötték meg az üregeket az útburkolaton. Sok kráternyi nagyságú mélyedést szüntettek meg így, amivel lehetővé vált a zökkenőmentes közlekedés – egy ideig. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen „elsősegély” az utak számára csupán ideig-óráig tart. De Ukrajna jelenlegi gazdasági helyzetében az itt lakók csak álmodhatnak arról, milyen lenne kilométereken át élvezni a csodaszép kárpátaljai tájat anélkül, hogy a vezető csak egyszer is elkiáltaná magát: Te jó Ég! Mi volt ez?