Függetlenül attól, hogy őshonos etnikai közösségekről beszélünk, vagy az európai munkaerő-piaci trendekre, és a személyek szabad mozgására gondolunk, a térkép mindenképpen elgondolkodtató azoknak a társadalmi feszültségeknek a tekintetében, amelyek az utóbbi időben Európa jelenét meghatározzák. A bevándorlási európai vita kontextusában érdekes lehet kicsit más szemmel nézni öreg kontinensük etnikai térképére.

Ez az a térkép, amelyen Magyarország zászlaja háromszor jelenik meg: a trianoni békeszerződés nyomán elcsatolt területeket figyelembe véve igazából magától értetődő, hogy Romániát, Szerbiát és Szlovákiát a magyar zászló jeleníti meg. Vagyis jó hír, hogy ezekben az országokban – a negatív demográfiai folyamatok dacára – még mindig a magyar a második legnagyobb nemzeti közösség.

  • Érdekes lehet, de miközben a 7 jugoszláv utódállam közül négyben (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró) a szerbek teszik ki a második legnagyobb etnikai csoportot, Szerbiában mégis a magyar kisebbség a legszámosabb.

A térképről leolvasható érdekességek közül párat még kiemelnék (saját magam, és azok kedvéért, akikre esetleg a meglepetés erejével hatnak ezek a tények):

  • A lengyelek teszik ki a második legnagyobb kisebbségi csoportot Írországban, Izlandon, Norvégiában, és Litvániában.
  • A legnagyobb számú török kisebbség Németországban, Hollandiában, Dániában, Ausztriában és Bulgáriában él.

A korábbi Szovjetunió hatásai ma is tisztán nyomon követhetők: Észtországban, Lettországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában az orosz a legnagyobb kisebbség, míg Oroszországban az ukránok vannak legtöbben.

  • Bár a térképről ezt alig lehet leolvasni: Luxemburgban a legnépesebb őshonos kisebbség a portugál, miközben Portugália legnagyobb nemzeti kisebbsége a brazil.
  • Az európai munkaerőpiac liberalizációja, és a masszív migráció tükrében Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban a román, és még véletlenül sem a csádi (Románia és Csád nemzeti lobogója azonos) a második legnagyobb etnikai közösség.


Záróakkordként, és magyarázatul még kiemelném, hogy mivel az Egyesült Királyság tagországai nem szuverén államok, ezért nem jelennek meg elkülönítve a térképen. Ugyanakkor ellentmondásos lehet, de a térkép szerzője különálló nemzetként számolt a kurdokkal. „Dilemmáztam Törökország kapcsán, mert bár Kurdisztán nem egy létező ország, a kurdok (akik egyáltalán nem tartják magukat törököknek) messze a második legnépesebb közösség, és tévedés volna ennek ellenkezőjét állítani.”

A térképet egyébként Carl Bildt svédországi politikus, egykori miniszterelnök osztotta meg Twitter oldalán, és jól tette, hiszen remélhetőleg hasznos információkkal szolgál mindazok számára, akik a homogén nemzetállamok Európája mögött sokszor nem akarják meglátni a sokszínű, multikulturális, „másik” Európát.